-Iseul! Lennél a szívem egyetlen királynője?-Megköszörüli torkát majd folytatja.-Leszel a barátnőm?
Úristen, most mit kellene mondanom? Mióta megismertem a Bangtan boyst azóta erről álmodoztam, most pedig még sem tudom egyszerűen rávágni az egyértelmű választ. Ha Jiminnel nem kerülünk ilyen szoros kapcsolatba vagy nem is tudom minek nevezzem ezt az egészet... De, ha ő vele megtartjuk az elején a baráti zónát akkor most egyből rá vágnám az igent, viszont Jimint nagyon szeretem a sok hülyesége ellenére. Egyszerűen nem tudom eldönteni melyikőjük iránt érzek többet... Most pedig itt áll velem szembe Mr.tökély még sem tudom mit válaszoljak.
-Nem jól kérdeztem? Kérdezzem vagányabban vagy inkább lazábban?-zökkent ki gondolat menetemből.-Hé angyalka, leszel a szívem védelmezője?-mélyítette el hangját. Jaj kook, most ölted meg a romantikus hangulatott. Valaki hangos krákogásba kezdett mellettünk, egyből oda kaptuk a fejünket.Az egész bagázs minket figyel, Sehun próbálta magukra hívni a figyelmünket.
-Hát ti?-nyögtem ki ezt a két szót. Jungkook teljesen le van dermedve.
-Megnéztük minden oké-e.-válaszolja RapMon.
-Ah-ha. Mióta vagytok itt?
-Ha arra gondolsz hallottuk-e Jungkookot, akkor ja, hallottuk.-válaszol Jimin.-Viszont engem a válaszod érdekelne.-mosolyog rám gúnyosan. Most még is mi a jó francot csináljak? Ha bele megyek lehet életem legjobb döntése lesz, de lehet nem. Viszont ha nem akkor Jimin nem fog soha békén hagyni se engem, se Jungkookot. Istenem csak most segíts, a lányok és a fiúk is annyira figyelnek mintha az életükön múlna a válaszom, egyedül Sehun töri valamin a fejét.
-Seul beszélnünk kell. Hívott az apád.-Töri meg a csendett megmentőm. Apa tényleg keresett volna?
-Tényleg? Még mindig utál vagy most már a lányának tart?-kérdezgetem, mintha az életemen múlna.
-Ezt négyszemközt kellene megbeszélnünk. Ha nem haragudtok most elmennénk sétálni.-húz maga mellé.
-Ha vissza jöttetek szeretnék veled beszélni Seul.-szólalt meg Jungkook. Bólintottam majd egy mű mosolyt magamra eröltettem.
Csak némán sétáltunk a homokban, a házat már rég elhagytuk, nagyon hálás vagyok Sehunnak. De még így is vár rám egy beszélgetés Jungkookal. Igazábol azt hittem sokkal jobb lesz ez a buli... Délután négy körül lehet és mi csak némán ballagunk egymás mellett. Muszáj megtörnöm ezt a csendet, de semmi nem jut az eszembe mit mondjak. Áh meg van hisz azt mondta apa hívta.
-Apa tényleg hívott?-néztem rá a mellettem sétálóra.
-Tudod itt nincs térerő már egy ideje próbáltam hívogatni a srácokat, de nem tudtam.
-Ezek szerint hazudtál?
-Úgy láttam eléggé kínos szituban voltál. Segíteni akartam.-fordítja fejét felém.
-Köszönöm.-mosolygok rá.
-Nem kérdezem mi bajod mert gondolom mi, de mit fogsz csinálni? Összejössz jungkookal?-érdeklődött.
-Nem tudom.-hajtottam le fejemet és a partra kikúszó vizet kezdtem el fröcskölni a lábammal.
-Tudod, Luhan nekem ilyenkor mindig azt mondta, ha kettő között nem tudsz dönteni válaszd a harmadikat.-vigyorgott rám.
-És itt te lennél a harmadik igaz?-néztem fel rá, tényleg nagyon magas, még is nagyon baba arca van, teste vékony karjai még is izmosak, olyan tökéletesen néz ki, de miért is gondolok én ilyenekre?? Fenébe észre vette, hogy figyelem.
-Azért vigyázz, még a végén sokat fogsz rám gondolni.-fordítja felém fejét és arcán ott van az a gyönyörű mosoly.-Ideje vissza mennünk, eléggé messze jöttünk.-Néz vissza a megtett útra.
Az út háromnegyed részét végig beszéltük. Mondott pár cikis storyt és én is meséltem neki magamról.
-Sehun, nem bírok menni!-álltam meg nyöszörögve a háztól úgy két méterre.
-Seul, már mindjárt ott vagyunk, ne kínlódj már, gyere!-kezd el maga után húzni, sikertelenül.
-Vegyél fel a hátadra, kéérlek!-kezdtem el hisztimet.
-Dehogy is hiszen már ott vagyunk, gyere!-indul el.
-NEM! Addig itt maradok amíg nem veszel fel a hátadra!-tettem keresztbe magam előtt kezeimet.
-Seeul!-kezdett el nyöszörögni, elfordítottam a másik irányba a fejemet mire elmosolyodott.-Jól van, gyere a hátamra!-áh tudtam én, hogy bele megy.
Jungkook szemszögéböl:
Vajon rosszul tettem fel a kérdést vagy nem volt romantikus? Jó ideje elmentek már Sehunék... Nem akarom bele hajszolni egy kapcsolatba, de azt mondta szeretett de hát akkor most is szeret, nem? Mit beszélek! Nekem kell Seul, akarom! Ha kell addig nem hagyom amíg belém nem szeret újra! Most már csak az enyém lesz, én fogom csókolgatni csak, végre megfoghatom tökéletes fenekét. Már most tudom mit fogunk este csinálni. Haraval más fél hete voltunk együtt, és most alig bírom szex nélkül.Aigo!
-Sehun nee!-sikítozik Seul. Seul? Lenéztem nadrágomra elég feltünően látszik, hogy alig van férő hely, gyorsan átveszek egy melegítő nadrágot abba kevésbé fog látszani.
Seul szemszögéböl:
Felpattantam a hátára és csak cipelt egészen a házig, persze végig nyöszörögte az utat. Mikor beléptünk a kapun láttam arcán azt a hülye vigyort amitől tartottam.
-Sehun,mit tervezel?-kérdeztem rekedtes hangon.
-Seul, ezt a hisztid miatt fogod kapni.-gyors léptekkel ment a medence felé.
-SEHUN, NEEE!-kezdtem el sikítani mikor megéreztem, elenged. Ahogy bírtam csak kapaszkodtam nyakába, fél perc múlva megunta és inkább velem együtt vetődött bele a vízbe. Egész testével rám nehezedett majd próbált felszínre úszni amit én is követtem.
-Te annyira hülye vagy!-kezdtem el pocsolni.
-Te meg hisztis!-pocsolt vissza. A többiek ki jöttek a nagy hangzavarra majd csatlakoztak hozzánk.
-BOMBA!-ordította V majd egy nagy csapodással megérkezett mellénk.
-Várj meg Tae!-ordítja utána Bora majd beleugrik ruhástól a vízbe. Nagy nehezen kimásztam a medencéből és a medence szélén álló nevető tömeghez mentem.
-Jól szórakoztok?-kezdtem el én is nevetni. Felmértem hányan vannak itt, majd gondolkozni kezdtem. Márk, Bambam, Rapmon és JB nevetnek a vízben lévőkön. Ha sikerül, sikerül ha nem, nem. Fighting Seul!
-Látjátok ott a bokorban azt a krokodilt?-mutatok a medence másik oldalán lévő növényre. Közelebb hajolnak, hogy szemügyre vegyék, ezt kihasználva a hátuk mögé állok és bele is lökök három bámészkodót akik hangos ordibálással érkeznek a vízbe. Egyedül NamJoont nem tudtam belökni, aki kissé hátrálva próbál eliszkolni.
-Na de oppa!-vigyorgok rá.
-Seul, ne csináld. Legyél jó kislány!-mosolyog rám.
-Kislány, hmm...-gondolkozok el szaván, megbotlott az egyik napozó ágyba ezt kihasználva bele is löktem a medencébe. Röhögve figyeltem az általam vizes srácokat, viszont arra nem számoltam, hogy bosszútálni fognak. Felém indultak a medencéből, futva siettem be a lakásba. Szét néztem hol tudnék elbújni viszont amit ekkor láttam az kicsit lesokkolt. Jimin és Dasom nyalták egymást a kanapén. Láttam ahogy Jimin végig fogdosta a lányt. Szerencsére nem vettek észre ezért felrohantam, ahol a lépcsőn szerencsésen bele ütköztem Jungkookba.
-Hát te?-mosolygott rám.
-El kell bújnom!-löktem félre, még így is megtudta fogni csuklómat.
-Gyere velem, úgy is beszélnünk kell.-vonszolt be szobájába.
-Ha most miattad, fognak bele dobni a medencébe, ki foglak nyírni.-terültem szét ágyán.
-Elsőnek válaszolnod kellene pár kérdésemre.-ült rá csípőmre. Közel hajolt ajkaimhoz és csak figyelt.-Ha úgy érzem nem válaszolsz őszintén, büntetést fogsz kapni.-suttogta alig hallható hangon. Csak nagyokat nyeltem, mivel el sem tudtam képzelni milyen büntetést fogok kapni.
-Első kérdés, szeretsz még?-Saját kérdésébe bele pirult, milyen aranyos. Szeretem-e? Nem utálom. Nem is tudnám, de nem tudom mit érzek iránta őszintén, viszont kíváncsi vagyok a büntetésére.
-Nem, vagy igen? Nem tudom.-mosolyodtam el válaszomon.
-Áh szóval kíváncsi vagy a büntetésemre, igaz?-nyalta meg száját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése