56. rész

-Hát te, hova mész?-szól utánam V.
-Lépcső.
-Még, be férsz!-állítja meg a bezáródni készült lift ajtókat.



-Oh, én...-végig nézve a többieken mind kerülik a tekintetem kivéve Nam, ő szó szerint utálkozva néz rám.- ... inkább lépcsőzöm.-Ahogy elmondtam Kook keze gyorsan a gombokhoz nyúlt.
-Fent találkozunk dongsaeng.-integet Tae amíg a lift ajtó be nem csukódik.

Lépcsőfokról, lépcsőfokra lépegettem minél lassabban akartam a fent lévőkhöz fel érni. Ennyire ki vannak rám akadva? De hát az én életem... akkor sem bántam meg! Jimin egyáltalán miért haragszik? Ha barátom mellettem kellene állnia! J-Hope... reméltem ő nem fog neheztelni, vele mindig jól kijöttem. Suga és Jin hát igen gondoltam, hogy ha kitudódik nem fognak repesni az örömtől, de tényleg jobb nekik, hogy utálnak?
Mielőtt egy újabb lépcsőfokra léphettem volna telefonom csörgése akadályozott meg benne.
-Igen?-vettem fel a mobilom.
-Jó Napot Seul kisasszony!-ismerős a telefonba beleszóló hangja, de nem tudok rá jönni ki beszél.
-Ki beszél?
-Na, de kisasszony nem ismer fel?-"kisasszony?"-Én vagyok az.-neveti el magát, egy krákogás után már fel ismertem a telefon végén beszélőt.-Ma akkor bejössz? Mert, ha nem akkor elmegyek hozzád.-kuncogja el magát.
-Oh, igen, már is indulok!-fordulok meg a másik irányba.-Akkor én leteszem.
-Várj! Még valamit mondani akarok...-halkul el a hangja.
-Micsodát?-érdeklődöm, közben már le érek a földszintre.
-Én csak... szeretlek téged Seul.-Annyira nehezen még is olyan aranyos hanggal mondta ki ezt a pár szót.
-Sehun én...
-Nem kell kimondanod, csak azt akartam, hogy tudd. Várlak.-szakította meg a hívást.


Jimin szemszögéből:

Egy most megnyíló bár felé indultam, maszkom rajtam volt, nem hinném felismerne valaki, amúgy is sötét van.
Minél közelebb érek az épülethez amit még Mark mondott múltkor, annál jobban bizonytalanodom el, tényleg ezt akarom csinálni? Hiszen Seul nem is aggódik értem... neki sikerült el felejtenie, de én őt nem tudtam... minél többet voltunk együtt annál jobban szerettem meg. Nem is az zavar, hogy nem mondta el, hanem, hogy egy Sehun félével volt az első alkalma, nem is szereti! Én jobban szeretem őt! Minél többet gondolkozom ezen annál jobban ideges leszek.

A bárban a sötét lila és a vajszín uralkodik mindenhol, kellemes és otthonos. Közepes hang erőn, lágy zene szól, bárpultnál felültem az egyik fekete bárszékre és egy pohár vodkát kértem. Amint lenyeltem a nyelőcsövemben éreztem az égető érzést, kis idő múlva a gyomromban is jelentkezett ez az érzés. A zene kezdett hangosabb lenni, szét nézve a helységben az emberek is többen lettek.
Tovább iszogattam az előbb kért újabb pohár vodkámat.

-Egyedül?-ül fel a mellettem lévő üres székre.
-Valahogy úgy.-kortyolok ismét poharamba.
-Ria.-nyújtja felém kezét, fejemet felé biccentem így végig tudom mérni.
-Minek a rövidítése?-mosolyodok el.
-ViktóRia.-kuncogja el magát.
-Viktória.-ismétlem meg, közben nevén gondolkozom.
-És te, ki vagy?-érdeklődik. Maszkom már nem fedi arcomat és nem ismer fel?
-Nem tudod ki vagyok?-húzom fel egyik szemöldökömet.-Az meg, hogy lehet?-nézem üres poharamat.
-Te már tudod a nevem, de én még nem a tiédet.-teszi kezét a combomra.
-Jimin.
-Ji-min. Aranyos név.-simít végig combom belsején.
-Inkább férfias.-javítom ki.
-Akkor egy férfias nevű férfi miért iszogat egyedül?
-Ez személyes dolog, nem hiszem lenne hozzá bármi közöd is.-veszek elő a zsebemből pár ezer wont ami elég lesz a vodkáim kifizetésére.
-Ne menj el!-ragadja meg a kezemet mielőtt felálltam volna.
-Miért?-nézek az előttem ülő lány nagy szemeire.

Úgy látszik nem akar válaszolni, fel áll mellőlem és úgy néz rám állva akkora mint én ülve, elmosolyodtam hiszen jól esett a látvány. Így jobban szemügyre tudtam venni a lányt, vékony még is formás, teste vékony ez a koktél ruha illik alakjához. Haja hosszú barna hullámos, szépen terül szét vállain. Ajkai nyitódni látszik, de egy hang nem jön ki szájából. Pár lépéssel közelebb jön és mielőtt bár mit is tehettem volna ajkaim megérzik szájfényes párnáit. Óvatosan, félénken csókol. Itt a megfelelő alkalom arra, hogy elfelejtsem Seult, vagy ha elfelejteni nem is fog sikerülni akkor vissza adom neki azt a fájdalmat amit én éreztem akkor mikor megtudtam, hogy lefeküdt Sehunnal...
-Közel laksz?-suttogtam ajkaiba.
-Egy utcányira.-mosolyodott el. Szóval ő ezt várta, sajnálom, de engem tudsz majd otthagyni. Nagyon sok olyan lány van aki magába "bolondítja" a srácokat aztán ez éjszaka dobja őket...
-Akkor menjünk!-húzom magammal ki a bárból.

Jungkook szemszögéből:


Egyszerűen fel sem tudom fogni mi történik... Seul azt mondta nem szeret, nem akartam elhinni ezért próbáltam közeledni felé a kocsiban, de mikor elmondta, hogy neki van barátja egyszerűen lesokkoltam aztán jött ez, hogy le is feküdtek Sehunnal... Mi a jó isten történik itt?
Hogy változhat meg valaki élete ilyen gyorsan? Egyik pillanatban még a karjaimban tartom a másikban már Sehunal szexel... Aigo, én akartam az első lenni neki, gyengéd lettem volna és kényeztettem volna. A legcsodásabb estét nyújtottam volna neki. Hogy lehet, hogy Sehunnal van?? HOGY?

-Kookie, mire gondolsz?-kérdezi röhögve Suga.
-Miért?
-Dudorodik a gatyád.-röhögi el magát. Aish! Gyorsan oda tettem mellőlem egy párnát és próbáltam török ülésbe ülni a kanapén. Ezt mind Seulnak köszönhetem... egyébként hol van?

-Seul, hol van?-kérdezem a konyhában lévő Jin és NamJoontól.
-Nem hiszem, hogy eddig tart felérnie.-néz a telefonja kijelzőjére V.
-Jó pár óra már eltelt ...-kontráz rá Suga.
-Nem gondoljátok kicsit szigorúak voltunk vele?-kérdezi szomorúan JHope.
-Lehet, nem is akar már haza jönni.-szomorodik el Jin is.
-Biztosan közbe jött neki valami.-von vállat.
-Nem is érdekel mi van vele?-kérdezem tőle.
-Azt mondta hagyjuk, nem?-kérdezi flegmán.
-HYUNG! ENGEM IGEN IS ÉRDEKEL MI VAN VELE!
-Miért nem hívod fel?-ajánlja ötletét Mon.
-nekem nem venné fel...
-Akkor ez van.-nyomkodja tovább mobilját.
-HYUNG!-ordít rá V.-Ennyit jelent neked az egyik csapat tagunk? 
-Hívd fel!-áll fel Suga a földről.

Seul szemszögéből:

Negyed óráig vártam apa irodája előtt amíg a titkárnője végre kinyögte, hogy elutazott Kínába egy fontos tárgyalásra és csak hetek múlva jön vissza ugyan is utána Japánba is el kell mennie. Fantasztikus, a saját lányától meg el sem köszönne...
Lebaktattam a fiúk táncterméig, már csak Sehun volt itt a többiek? Épp új koreográfiát táncolta el, mivel többször is meg ismételte volt, hogy sokszor nem jött ki zenére a lépés, de ő addig csinálta amíg tökéletes nem lett. Az ajtóból figyeltem ahogy törli le magáról pólójával az izzadságot.
-Már itt is vagy?-jön vigyorogva felém, közben lehalkítja egy távirányítóval a zenét.
-Uhu.-mosolygok rá.
-Éhes vagy?-nyom két puszit arcomra.
-Nem igazán.-vonok vállat.
-Én sem, mit csináljunk?-vesz mély levegőket.
-Van pár ötletem.-vigyorgok rá.
-Mint például?-kuncogja el magát és távolabb megy tőlem. Lassan közelebb megyek felé, de még mindig hátrál. Nem sokáig ugyan is a fal megállítja, így lassan lábujjhegyre állva csücsörítve nyújtózkodom felé, már épp ajkaink össze érnének mikor megszólal a mobilom. Aigo! Egyből vissza huppanok teli talpra és egy gyors mozdulattal felveszem a készüléket.
-Halló?
-Hol vagy?-na már csak ez kellett...
-Sehun.
-Mikor óhajtasz haza jönni? Vagy szólnod nem kellett volna?
-Tudod mit? Haza megyek...-ez tűnik a legjobb lehetőségnek, akkor talán békén hagy...
-MI?-kérdezi értetlenül Sehun.
-Seul, é..én nem mondtam...
-Fél óra és otthon vagyok...-tettem le a telefont.
-SEUL!-nyávog Sehun. -Ugye nem akarsz elmenni?
-Haza viszel, kérlek?-nézek fel rá nagy szemekkel.
-Hát persze.-ölel magához.
-Majd bepótoljuk, rendben?-húzom erősen magamhoz.
-Persze, bébi.


-Itt is lennénk.- állítja le a kocsit.
-Majd írok.-mosolygok rá.
-Várni fogom.-simít végig arcomon.
-Álmodj szépeket, bébi.-ajkait lassan érinti ajkaimhoz. Pár perces csókolózásba kezdünk, de a levegő hiány miatt muszáj elválnunk.-Ugye, tudod, hogy ezért még jössz nekem egyel?-vigyorog rám.
-Ettől tartottam.
-Na, akkor már nem is szeretsz?-szomorodik el.-Szép Álmokat.-köti ki a biztonsági övemet.
-Neked is.-csukom be magam után a kocsi ajtaját.


A nappalin végig sétálva, fordulok a szobák felé, az ajtójában álló NamJoonon meglepődök, de nem törődök vele és tovább megyek. Elhaladva mellette fusztráltan éreztem magam, mintha valamit mondani akarna, de nem merné kinyögni.
-Seul!-szól utánam, mielőtt beléphettem volna a szobába.-Holnap... lesz egy koncertünk. 
-Oh, rendben.
-Utána szeretnék veled beszélni.
-Beszélni vagy kioktatni?-fordulok felé.
-beszélni!
-rendben.-válaszolom és ott is hagyom.
Jimin, tényleg nem fog haza jönni? Vajon részegre itta magát? Hol fog aludni? Egyáltalán miért érdekel?
De hiszen, a barátom és ő is mindig aggódik miattam!

Egy meleg zuhany után, vizes hajamat megszárítottam, felvettem a pizsomámat és bebújtam a jó meleg ágyba. Szemeim fáradtak voltak és lecsukódni készültek, de a telefonom ismételten csak megszólalt ám most sms-t kaptam.

"Elfelejtettem elküldeni neked a barátnőd számát. Most kértem el Luhantól, gondolom fáradt vagy és ezért nem írtál, de nem baj. Aludj csak bébi, szeretlek. 
876-5454-434''

Neked is szép álmokat Sehunie és köszönöm. Mosolyogva hunytam le mostanra már nehéz szemhéjaimat és hamar álomba is szenderedtem.

Alig aludtam csak pár órát ugyan is a koncert úgy négy óra múlva fog kezdődni, de Sehun miért mondta, hogy holnap találkozunk? Ah biztos a koncert után. Remélem nem lesz sok fellépő.

-Hol van már Jimin?-mérgelődik a színpadon Suga.
-Megmondtam neki legyen itt pontban tízre!-emeli fel hangerejét Mon.
-Biztosan felszedett valami nőt.-mondja unottan Jin. Felszedett valami nőt?-Vagy is nem úgy értem!-kezdett mentegetőzni és sajnálkozóan nézett rám.
-Itt vagyok.-jött fel a lépcsőn egy táskával Jimin.
-Végre, hol a francba voltál? Mondtam legyél pontos!-játssza az apa szerepét Nam.
-Az mi a nyakadon?-kérdezi tőle Suga. Közelebb megy és lejjebb húzza pólóját.-Ki szívták a nyakad?
-Próbálnunk kéne, nem?-dobja le táskáját a színpad elejére.

Egy órás próba után mindenki elfáradva terült szét.
-Srácok, egyszer adjuk elő a Seulal közös számunkat ezen kívül Seul a saját számát is elő fogja adni, mi pedig a "Boy in luv''-t és a "No More Dream"-ot.-mondta el Nam. Már nem izgulok úgy mint az elején, hiszen annyit próbáltatták velem a dalom, hogy már úgy fújom, mint a nevemet.

Pontosan úgy zajlott le minden ahogyan Mon mondta, rajtunk kívül még négy csapat van. A Block B, GOT7, Red Velvet és a BTOB. Got7-el még nem is találkoztam, ha fiúk az utolsó számot is előadták majd elmegyek megkeresni őket. A színfalak mögül nézem őket, a végén még el kell búcsúznunk és megköszönni, hogy felléphettünk szóval figyelek és várok türelmesen.
Annyira jól mozognak, büszke vagyok rájuk hiába így viselkednek most attól nagyon szeretem őket, nagyon közel kerültek hozzám. Most épp az a rész jön mikor Jimin fel emeli a pólóját. Végig figyelem, hiszen most mintha még izmosabb lenne. Eléggé jól néz ki, amit rá adtak fellépő ruhát nagyon dögös, Sehunt is megnézném egy ilyenbe.
Tekintetem találkozott Jiminével mire beharapta alsó ajkát majd rám vigyorgott.

-Gyere Seul!-húz a színpadra Hoseok amint lejárt a zene.
Mon mondott egy kis szöveget, V hülyéskedett Kook lányokra kacsintgatott, Jin szokásosan mosolygott, Hope aegyozott, Suga vigyorogva integetett, Jimin pedig...  engem figyelt. Miért néz?

-Szép volt, srácok és Seul!-ujjongott a menedzserünk amint leértünk a színpadról.
Mosolyogva hajolgattunk, most Red Velvet lép fel, szóval van időm megkeresni Bambamékat.
-Hova mész?-kérdezi V.
-Bambamékat akarom megkeresni.-indulok el.

Elég rég kóválygok szobáról, szobára, de sehol nincsenek. Omo, hol vagytok már? Benyitottam egy újabb szobába, de lehet olvasnom is kellene mielőtt benyitok.
A bent lévő egyből rám kapja fejét és ismét vigyorogva figyel.
-Tudod ez egy férfi mosdó.-húzza fel sliccét.
-Én... nem tudtam... csak... Markékat keresem...
-Aha, csak nem szeretnél valamit?-mossa meg kezeit.
-Huh?
-Tőlem.
-Én, nem.-nézek rá értetlenül. Kezemet meg fogja és beránt az ajtóból, ami ránk csukódik.
-Miért pont vele kellett?-húzott közelebb magához.
-Jimin, mi bajod van?
-Miért vele kellett Seul? Miért? Én szeretlek, miért Sehunnal kellett elvesztened? Ő nem szeret téged!
-Miről beszélsz? Igen, is szeret!
-Szeret? Tudod mi a szerelem?-kérdezi suttogva közben egyre jobban lekicsinyíti közöttünk a távolságot.