95. rész

-S-sajnálom.-lépett hátra egyet, majd öklendezni kezdett. Kezét szájára tapasztotta és futva a wck felé sietett.

Seul szemszögéből:

Az autó szépen halad a naplementés égbolt alatt. Milyen gyorsan telt az idő, el sem hiszem, hogy mindjárt besötétedik és tényleg senki nem köszöntött fel minket Edinaval.

Taehyung elég jól vezet ahhoz képest, hogy ittas állapotban van, csak reménykedem, hogy egy rendőr sem állít meg minket. Pont most kellett innia? Nem rég viszont még mi is benne voltunk... 
A motor búgását egyedül a beépített hifi kellemes zenéje tompítja.

Jobbnak láttam a hátsó ülésen helyet foglalni és itt jön a téma, amit mindennél jobban kerültem magamban. Taehyung csókja. Azóta rám sem nézett és hozzám sem szólt, nem mintha én tudnám ezt kezelni. Ilyenkor egyáltalán, hogy kellene viselkednem? Milyen volt a csók? Semmit nem éreztem, remélem Taehyung csak a pia miatt csinálta, mert én nem érzek iránta semmit a testvéri szereteten kívül. Nagyon jó barát és nem akarom elveszíteni és ezután következik a legrosszabb, el kell mondanom Jungkooknak. De hogyan? Nem akarom, hogy Taehyung és ő összevesszenek... Tényleg el kellene mondanom? Titkolózni sem akarok előtte, nem, őszintének kell lennem, ha titkolnám és úgy derülne ki rosszabb lenne, igen!

-Hé, mi van veletek?-törte meg a csendet Edina miután felébred, miután Tae elindult az autóval, hamar bealudt. Még neki sem mondtam el... egyszerűen nem tudom, hogy kezelni, valaki segíthetne, erről miért nem írnak könyveket?-Oké... összevesztetek?-nézett ránk, Tae a visszapillantóból rám nézett, majd Edinara.

-Seul kicsit kiakadt, amiért majd nem lehánytam az új bikiniét.-nézett vissza az útra és felkapcsolta a lámpákat, az ég szürkésre váltott.

-Oh, ez tragédia lett volna, tudod milyen drága volt? És az az egy volt már csak belőle.-kelt védelmemre, annyira beleélte magát abba, hogy védenie kell, hogy akaratlanul elnevettem magam.-Hé ne nevess.-nézett rám.-Így nem fogja rosszul érezni magát.-suttogta oda nekem, majd elmosolyodott.

-Nem utazunk, kicsit túl sok ideig?-kérdeztem a sofőrtől. 

-Tényleg, még aludtam is. Már rég a dormnál kéne lennünk, nem?-dűlt előre Edina Tae üléséhez.

-Nem oda megyünk.-mondta.

-Akkor hova?-kérdeztem.

-Fontos nap van, ma nem?-kérdezte.

-Nyár kezdete?-kérdezte Edina.

-Pontosan.-válaszolta hezitálva.

-Nem értem nektek ez miért, olyan nagy dolog.-sóhajtottam.

NamJoon szemszögéből:

-Hé Nam, miért nem ég még a tábortűz?-kérdezte Jin.-Besötétedett, Tae másfél órája írt SMS-t, hogy elindultak, mindjárt itt vannak.  Emberek, hahó, mindenki húzzon bele!-nézett szét Jin.-Te, csinálj tüzet,most!-mutatott rám, majd odébb állt.

-Ki ez a jó seggű itt?-markolt a fenekembe. Hangjáról egyből felismertem az, eddigi elveszett lányt.

-Hol voltál?-fordultam felé.-Egy hónapja, csak pár üzenetet kaptam.-simítottam végig karján.-És milyen csinos vagy.-Néztem végig öltözékén, rövid szoknya, ami a combközépig ér hozzá passzoló hastop, amiből kulcscsontja kilátszik. Visszafogott sminket visel és a haja hullámos, egyszerű és mégis kihívó.

-Te mondtad, hogy tartsunk távolságot.-kezeit mellkasomra tette és a pólómon köröket kezdett el rajzolni.-Miért kellet?-kérdezte. Mert kezdek többet érezni irántad és ez nekem nem tetszik.

-Sok volt a dolgom, a srácok is gyanakodtak.-vontam vállat, mintha nem érdekelne a dolog.

-És most látnak is minket, nem ugyan ott vagyunk?-mosolyodott el.

-Nem mert most a piára tudom fogni.-suttogtam fülébe, közben elkaptam Jin parancsoló tekintetét, ahogy közben a fákra mutat. -De jobb lesz, ha  tüzet csinálok, mielőtt Jin kinyír.-vettem fel a földről a gyufát és papírt.

-Segítek.-hajolt le mellém és pár tüzifát vett kezébe.

-Össze fogod magadat koszolni.-vettem el egyik kezemmel tőle.

-Nem, segíteni akarok.-nyúlt érte.

-Nem akarom, hogy szálka menjen a kezedbe vagy magadra ejtsd.-vettem el tőle erőszakosabban.-Tessék.-nyújtottam át neki a gyufát és az újságokat.

-Úgy kezelsz, mintha törékeny lennék.-egyenesedett ki.

Taehyung szemszögéből:

Hülye! Hülye! Hülye! Jungkook kifog nyírni! Mi ütött belém? Megcsókolni Seult? Még hozzá nem is volt rossz azon kívül, hogy ő nem viszonozta. Jesszusom megfogdostam. Most ezek után mit mondjak neki? Pont a születésnapján kellett ezt csinálnom... A pia negyede kiörült a szervezetemből, de most jobban kívánom, mint valaha. Egy buli Boraval és Seulal. Remek, az előkészített poklom csak rám vár, ahol még Jungkookal is szembe kell néznem. Volt elég időm ezen gondolkozni, most még is elfogyott, megérkeztünk. Lefordultam a kavicsos útra a háztól lentebb álltam meg, ahol csak bozótosok vannak.
-Kiszállás lányok.-állítottam meg a kocsit.-Gyalog megyünk tovább.-nyitottam ki az ajtómat a lányok követtek valami horror filmről beszéltek.
Megbeszéltek szerint a tóig levezetem őket egy másik úton aztán mindenki elő jön őket felköszöntve.
-Hé Taehyung ez, ugye nem egy feláldozós dolog?-kérdezte Edina.
-De.-néztem a hátam mögött jövőkre, fogják egymás kezét és, úgy követnek, figyelve egymásra nehogy valamelyikőjük elessen.-Mind a kettőtöknek ma este, annyi.-vigyorogtam rá. Arca teljesen félelmet tükrözött.
-Nyugodj meg, Taehyung se szereti a horror filmeket.-mondta Seul Edinanak.
-Igazából ez téves.-néztem az előttünk lévő tóra.
-Múltkor még azt mondtad.-ellenkezett.
-Mondtam ilyet?-nevettem fel.-Úgy látszik hazudtam. Itt vagyunk.-álltam meg a tó előtti part részen.
-Már is béke van?-kérdezte Edina.-Az a bikini kicsit több gyászolást érdemelne.-rázta fejét.
-Nem hánytam le.-emeltem fel minkét kezem védekezésképpen.
-Persze, hogy nem mert...-akadt el Seul, tudtam mit akar mondani, sürgősen meg kell ezt beszélnem vele négyszemközt.
-Mert?-firtatta Edina. Edina és Seul velem szemben álltak, ami azt jelentette hogy a közeledő tömeget nem láthatták. Jungkook és Suga kezében egy nagy torta foglalt helyet, amin rengeteg gyertya világított. A többiek piával a kezükben jöttek, lufikat is hoztak, mikor már kellőképpen közel értek elordítottam magam.
-BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT LÁNYOK!-öleltem őket magamhoz. Megszeppenve álltak az ölelésemben, Seulnak ez biztosan kínos, ezért elengedtem őket. Konfettik durrantak, Sehun és Chaenyol egy pezsgőt rázott, amit gyorsan kinyitottak majd a lányokra öntötték. Közben Hyolin, SoYou, Jimin és Jin Boldog Születésnapi dalt énekelték nekik. Jungkook és Suga, pedig óvatos léptekkel jöttek közelebb hozzájuk. A többiek tapsoltak és ujjongtak én, pedig csak néztem őket. A két lány megszeppenve állt ott, amíg fel nem fogták mi is a helyzet. Seul arcát tisztán láttam, ahogy elkezd sírni, biztosan elérzékenyült. Edinát nem láttam teljesen eltakarta a haja az arcát. Amint befejezték az éneklést mindenki Seulra és Edinara nézett.
-Te jó isten!-zokogott fel Seul majd elmosolyodott.-Honnan tudtátok?-kérdezte.
-Internet.-nevetett fel kínosan Jin.
-Hé, én tudtam.-emelte fel kezét Jimin. A lány felnevetett, szemeit kezdte el törölgetni.
-Mi is tudtuk.-szólalt meg Lay és Xiumin.
-Azt sejtettem, apám mindig rákényszerít titeket egy koncertre, csak nekem.-mosolygott.
-Hé, ez nem csak rólad szól!-szólalt meg Sehun.-Ha nem Edinaról is, aki eltűnt, de itt van...-nézett a lányra.
-Hosszú történet?-kérdezte a Edina mosolyogva.
-Mi lenne ha kezdenénk az ünneplést?-kérdeztem.
-Előtte fújjátok el a gyertyákat.-szólalt meg Jungkook.
-Egy tortát vettünk, de elég sok gyertya kellett, hogy tizenhetet és tizennyolcat is kitegyük.-ecsetelte Suga.
-Ez remek.-nevetett fel Edina.
-Köszönjük.-mondták egyszerre.
-Ne felejtsetek el kívánni!-mondta Bora. Bora... hát persze, hogy is felejtkezhettem meg róla?
A lányok egymásra néztek, megölelték egymást, majd elfújták a gyertyákat. Közben a Kai, Chen, Dasom, Hoseok egy asztalt hoztak ide, piákat, pokrócokat.
-KEZDŐDJÖN A BULI!-ordította el magát D.O. Az ide hozott hifiből előtört a dübörgő zene. Mindenki a piákat kezdte öntögetni pohárba és a homokban táncoltak. Akkor igyuk le magunkat!


Seul szemszögéből:

-Jól érzed magad?-ordította a fülembe Edina és táncolt tovább.
-Kicsit sokat ittam, de ja!-ordítottam vigyorogva.
-MI?-ordított vissza.
-MONDOM KICSIT SOKAT ITTAM!-ordítottam hangosabban.
-MI?-kérdezett vissza.
-SEMMI!-ráztam meg nevetve a fejemet. Két kéz fogta meg a csípőmet, majd egy test simult hozzám, megmerevedtem, majd Jungkook kuncogása töltötte meg a fülemet. Ellazultam és hagytam, ahogy összesimul a testünk és a nyakamat csókolja.-Gyere!-nem ordított, de a hangját így is hallottam. Megragadta a kezemet és maga után húzott. Egészen egy mólóig, amit akkor még észre sem vettem, mikor csónakázni voltunk itt. A zenétől nagyon távol kerültünk, de a dübörgése idei is elhallatszott. Leültünk a móló végében és Jungkook csak figyelt.
-Mi az?-kérdeztem nevetve.-Lyukat akarsz égetni belém?
-Boldog vagy.-simított végig arcomon.-És ez boldoggá tesz. Boldog Születésnapot, szerelmem.-hajolt arcomhoz, majd lágyan ajkait ajkaimra tette és megcsókolt,annyira lassú volt és óvatos, hogy teljesen elvesztem benne.-Szeretnéd tudni, mi az ajándékom neked?-húzta végig hüvelykujját ajkamon.
-Igen-néztem rá. Leheletnyire voltam tőle és az ajkaitól.
-Egy út Jejura. Csak kettőnknek.-mosolygott rám.
-Tényleg?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen.-csókolt meg újra. Ezek az ajkak, amiket én szeretek, amik érzéseket váltanak ki belőlem. Taehyung! El kell mondanom Jungkooknak... nem titkolhatom...
-Jungkook...-húzódtam el tőle.
-Mi a baj? Nem tetszik? Mehetünk máshova is.-fordította fejemet felé.
-Ígérd meg, hogy nem fogsz haragudni.
-Miért haragudnék?-nevetett fel.
-Ma történt valami.-kezdtem el játszani a kezeimmel. Csak ne kapd fel a vizet, kérlek.-Tae, ivott mikor velünk volt, de ez érthető mivel ki van akadva Bora, miatt...
-A lényeg?-kérdezte.
-A lényeg, hogy...-szemei teljesen feketék, arc kifejezését teljesen letudom olvasni nem érti mit akarok mondani, de ideges is.-megcsókolt.-nyögtem ki. Homlokát ráncolta, hallgatott a móló fadeszkáját nézte, majd ismét rám figyelt.-Sajnálom. Én, nem is tudom ilyenkor mit kell mondani, csak kérlek ne bántsd őt. Sokat ivott ki van készülve, csak ez lehet a magyarázat erre.
-Hogy mi?-úgy nézett rám, mintha egy idegen lennék. Felállt és úgy nézett le rám.-Most mondtad, hogy megcsókolt. A barátnőmet, megcsókolta a haverom.-nevetett fel..-És te most megvédted előttem?-kérdezte felháborodva.-Élvezted a csókot? Netalán, te kezdeményezted?
-Hogy mi?-álltam fel.
-Jól hallottad. Bizonyára túl sok volt neked belőlem, meguntál, nem igaz? Ahogy Jimint és Sehunt is, most engem is. 
-Miről beszélsz, Jungkook?
-Ne játszd meg magad Seul, tudtam, hogy eljön ez a nap, csak elhittem, hogy tényleg szeretsz.
-Te hülye vagy.-néztem rá.-Van fogalmad, hogy most mit vágtál a fejemhez? HA?-ordítottam rá.
-Hogy kihasználod az embereket, valószínűleg, ezt próbáltam.-bólintott.
-Örülök neki, hogy ennyire higgadtan tudod kezelni. -nevettem fel, szemeim teljesen könnybe lábadtak, hogy képes ilyeneket mondani nekem? Szeretem őt, sosem csalnám meg. Szeret ő egyáltalán?-Tudod, mit? Majd holnap beszéljük, meg mikor mindketten józanok leszünk.-indultam a part felé Jungkook pedig követett.
-És most mi lesz? Rohansz Taehyung karjai közé? Ennyi volt? Vége?
-Állj már le, oké?-álltam meg.-Szeretlek Jungkook, nem érted? Tényleg nem?-gördült ki egy könnycsepp a szememből.
-Most is hazudsz.-nevetett fel.-Jól csinálod.
-Jungkook, őszinte voltam veled, jobb lett volna ha titokban tartom? Eltudod képzelni, milyen nagy fájdalmat okozol most nekem? Ha itt tartunk, te szeretsz egyáltalán, ha ennyire az igazságoknál tartunk. Mert ha igen akkor nem akarnál megsiratni.
-Én az életemnél is jobban szeretlek.-tett egy lépést felém.-De nem tudom eldönteni mit higgyek rólad.-sétált el.
-Igen..., mert te olyan szent vagy.-szóltam utána. Hallotta, biztos vagyok benne, de nem szólt semmit csak ott hagyott.


Taehyung szemszögéből:


-Hú, bassza meg, Tae, jó nagy szarban vagy.-ivott bele a sörébe Baekhyun.
-Nekem mondod?-töltöttem a poharamba whiskyt.
-Adok egy tanácsot, állítsd meg Seult mielőtt elmondja Kooknak, a srác befog dilizni.-mondta Sehun.
-Jimin, Sehun, majd ő és te hm...-mondta Baek.-Lassan közeledünk felém, nem?-nevetett fel.
-Barom.-mondtam.
-Nem lehet, hogy már Seul elmondta neki?-kérdezte a sörét fogó Nam.
-Te is hallottad?-néztem rá.
-Kölyök, nekem kellett volna elmondanod.-rázta meg fejét.
-Igazad lehet, különben nem táncolna Boraval.-mutatott Sehun a partra a kis házból teljesen rálátni, főleg, hogy tábortüzet is raktunk.

 Bora és Jungkook táncolnak összesimulva Bora lassan már helyben leteperi. Ekkor lépett be a házba Seul. Szemei vörösek voltak, nem nézett ránk. Csendben figyeltük. Az alkoholokat kezdte figyelni, majd a rumnál megállt. Levette az kupakját, majd belekortyolt fintorogva húzta el a száját, majd újra ivott belőle sokkal többet, mint az előbb.
-Mit csinálsz?-jött be Jin.-Ti meg miért nem állítjátok le? Ez a legerősebb pia, kifogja ütni magát.-vette el az üveget Seultól.
-Hé, Jin oppa, add ide nekem!-nyújtózkodott érte.
-Srácok, vigyétek ki, mielőtt mindegyik piába bele iszik.-nézett ránk Jin.
-Ez a te sarad Taehyung.-bökött meg Sehun.
-Így igaz, menj csak!-biztatott Baek. Szuper... letettem a poharam, majd átkarolt Seult és kivittem.
-Gyere, sétálunk egyet.
-Én inni akarok még.-próbált megfordulni, de erősebben tartottam és tovább haladtam vele. 

Most itt vagyunk a kocsiban és csendben. Lábait a kesztyűtartóra tette és engem figyel.
-Mindjárt éjfél lesz.
-Még addig húsz perc van.-néztem a kocsiban lévő órára.
-Sosem volt még, ilyen pocsék születésnapom. Az egész nap elviselhető volt, senki nem köszöntött fel, de elviselhető volt, aztán a rajongó, oké még az is, aztán megtörtént a csók, megértem kiborultál Bora miatt, ittál. Aztán jött ez a meglepetés buli, azta akkor úgy éreztem ez életem legszebb pillanata. Aztán elmondtam Jungkooknak a csókot.-vágta grimaszba arcát.-Azt hittem, olyan lesz, mint a filmekben végül is egyszer ilyet már átéltem, most jut eszembe. Jiminnel voltam és Jungkook megcsókolt, de Jimin megbocsájtott nekem. Áh, igen lehet erről beszélt Jungkook.-nevetett fel.-Én azt hittem megbocsát és elfelejti esetleg neked ugrik és szét kellesz választanom titeket.
-Sajnálom, Seul.-néztem rá.
-Nem így történt, azt mondta szeret, de az amit a fejemhez vágott nem ezt bizonyítja, sem az, hogy Borara mászott. Vagy ő Jungkookra, hé, állítólag a barátnőm és a pasimmal tánccol? Mellesleg, úgy, mint egy ribanc? Időt kérek, mert vagy túl sokat ittam vagy én kezdem elveszteni az eszemet.-mondta, meg sem hallva amit mondtam.
-Seul, sajnálom, én nem akartam, de megtörtént.
-Tudom, Taehyung, sokat ittál. 
-Nem Seul, ez nem a pia miatt volt vagy Bora miatt, na jó talán, csak az a csók nekem annyira jól esett, még ha nem is viszonoztad.
-Csak felejtsük el, oké?
-Nem hiszem, hogy eltudom, mikor a pasid így viselkedik veled.
-Majd megbékél. Gondolom.
-Szerintem menjünk vissza, éjfélre felelsz és merszt terveztek.
-Szuper.-sóhajtott fel.

YoonGi szemszögéből:

-Jól érzed magad?-kérdeztem Edinától. A végre várt lassú szám következett, igaz én semennyi piát nem ittam, Edina annál többet. Egész idő alatt mellette voltam és táncoltunk, Sehun is felkérte és Suho, Chen és Hyolinékkal is táncolt. Egész jól kijön velük, ami nagyon szuper. És most, itt az én időm! 
-Igen.-mosolygott rám. Szerencsére, most nem kell túlordítanom a zenét.
-Valamit el akarok neked mondani.
-Hallgatlak.-dűtötte fejét vállamra.
-Tudod, van mikor tetszik nekünk valami és késztetést érzünk arra, hogy hozzá kell érnünk, magunknak kell tudnunk. Mintha manipulálna minket az a valami. Mikor megláttalak először, ugyan ezt éreztem.-Fejét felemelte és rám figyelte, közben tovább mozogtunk a zenére.-Csak én többet akartam, nem ismertelek, többet akartam tudni rólad, nem is mindent tudni akartam, hogyan eszel, mit csinálsz egyedül, milyen az ölelésed. Mikor eljöttél velünk a turnéra nagyon boldoggá tett, hogy velem voltál egy szobában, aztán Taehyung születésnapján a csók, istenem sosem volt olyan jó estém. Aztán eltűntél. Az akarat vágy, hogy tudjam hol vagy, mit csinálsz, jól vagy-e mindennél jobban kínzott. Azt akarom, hogy az enyém legyél és biztonságban tudjalak mellettem. Szeretlek, Edina.-Nem szólt semmit, ajka mosolyra kunkorodott. Most jönne az a rész, hogy mondania kellene valamit, mert eddig nagyon hülyén érzem magam.
-Én is szeretlek, Min YoonGi.-mosolygott rám. Ez a mondat, ez az egy mondat, amiért ölni is képes lennék. Kezeimbe vettem arcát, majd magamhoz húztam és megcsókoltam. De nem elég, tovább akarom csókolni egész éjszaka. Ajkaim az ő ajkaival mozgott, nyelvemmel a nyelvét masszíroztam és szorosan magamhoz öleltem testét.
-YoonGi.-szakította meg csókunkat lihegve.-Menjünk haza!
-M-miért?-kérdeztem levegő után kapkodva.
-Leakarok veled feküdni.-csókolt meg. Te jó ég!

Seul szemszögéből:


Az óra éjfélt ütött, mindenki a tábortűz köré gyűlt, egyedül Edinat és Sugat nem láttam, addig nem is gondoltam hol lehetnek, amíg meg nem hallottam egy kocsit elhajtani. Úgy látszik legalább a barátnőmnek jól alakulnak a dolgai.
Jimin és Kai mellé ültem le, míg Taehyung Nam és Hyolin mellé ült. Jungkook Jinnel beszél valamit és csak nevet, míg Jin komoly fejjel mondja a mondandóját.
-Kezdjük, skacok.-tette a tálcára a sörös üveget SoYou.-Ki kezd? Az ünnepeltek?
-Csak egy van itt.-mondta nevetve Sehun.
-Akarsz kezdeni Seul?-kérdezte SoYou mosolyogva.
-Kösz, kihagyom.-Haza akarok menni, semmi kedvem itt maradni, de ha Edinaék is haza mentek akkor hagynom kell nekik, hogy egyedül tudjanak lenni.
-Majd én.-ajánlotta fel magát Jimin. Megpörgette az üveget és az üveg Boranal állt meg.
-Drága Bora, felelsz vagy mersz?-kérdezte Jim.
-Túl merész lennék, ha már mernék?-nevetett.-Kezdésnek felelek.
-Szereted még Taehyungot?-oldalba böktem, hogy kérdezheti meg most.-Mi van? Erre mindenki kíváncsi.-suttogta nekem.
-Nem, egyáltalán nem.-válaszolta. Vre néztem, aki beleivott az italába és tovább nézte az ott álló üveget.-Akkor én pörgetek.
Bora is pörgetett és az üveg Namnal állt meg.
-Felelsz vagy mersz?-kérdezte.
-Felelek.
-Mi van közted és SoYou között?
-Szexelünk.-mondta egyszerűen, hú tényleg mindenki spicces, nem mintha én tisztának érezném magam.
-Ja'! Nem azt beszéltük nem mondjuk el senkinek?-kérdezte So.
-Csak játszunk.-vont vállat Nam.
Nam pörgetett, az üveg pedig Kainál állt meg. Hú, basszus ez közel volt.
-Felelsz vagy mersz?-kérdez te Nam.
-Kezd uncsi lenni a felelés, merek.-vigyorgott
-Oké haver, akkor öltözz le pucérra és ugorj bele a tóba.
-Kezd vicces lenni.-nevetett Chaenyol.
-Érdekes lesz.-mondta vigyorogva Hy.
-Gyerek játék NamJoon.-mosolygott rá Kai, majd elkezdett öltözni. Mikor már csak a boxer volt rajta, jobbnak láttam nem oda figyelni, valahogy annyira nem tudott érdekelni Kai szerszáma. A többiek nevetnek, majd utána csak a csobbanást és az ujjongást hallottam. Megvárták még vissza ér és magára kapja a boxerét és pólóját, a banda tagjaival lepacsizott és leült mellém.
-Máskor csak személyesen neked mutatom meg.-suttogta a fülembe.
-Kösz, nem kell.-fintorogtam. Kai forgatott, az üveg Jungkooknál állt meg, Kai rám nézett majd vissza Kookra.
-Felelsz vagy mersz?
-Felelek.-vont vállat.
-Milyen Seul az ágyban?-kérdezte nevetve. Ugye, ez csak egy vicc?
-Mikor milyen, elég jó.-nevetett Kook is. Most ez tényleg a valóság? Ez az a srác, akit én szeretek? Mindenki csendben volt egyedül Bora nevetett Kookal. Kai sem mosolygott már. Jungkook megforgatta az üveget, Boranal állt meg. Mekkora véletlen kell ehhez?
-Nos, Borabora felelsz vagy mersz?-Borabora?
-Merek.-nézett Kookra.
-Csókolj meg.-mondta egyszerűen Junkook, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.-Mi az nem mered?-kérdezte a hezitáló lánytól. Nem mondott semmit csak közelebb mászott Kookhoz és megcsókolta. MEGCSÓKOLTA. A szemem láttára és Kook viszonozta. Bora, a barátnőm megcsókolta a szemem láttára a pasimat.
-Ez mi volt?-kérdeztem Jungkooktól. Felém fordult és mosolygott.
-Egyenlítés, drágám. Ő csókolt meg, nem én őt.
-Normális vagy?-álltam fel.
-Miért ne lennék?-állt fel ő is.-Csókolóztál Taehyungal, miért én vagyok a rossz? Ha?
-Tudod mit Jungkook? Most veszítettél el, örökre. Te-néztem Borara.-, te lennél a barátnőm? Aki összetöri az egyik barátom szívét, míg a pasimat megcsókolja? Felejts el, soha többé ne lássalak!

Taehyung szemszögéből:

Seul elment nem tudom hova, de elment. Minden az én hibám.
-Tessék menj utána, mire vársz?-nézett rám Jungkook.
-Megcsókolóztál a volt csajommal, a barátnőjével, és ennyit tudsz mondani?
-Ti csókolóztatok előbb, és ez pont ilyen helyzet volt.
-A különbség annyi Jungkook, hogy Seul nem csókolt vissza, de te előtte smároltál valakivel, ember!-ordítottam.
-Hogy... mi?-kérdezte meglepődve.
-Én csókoltam meg, üss meg, ordíts velem, de Seul semmit nem tett még csak nem is viszonozta.
-Egy idióta vagyok...-roskadt le a homokba. Mindenki csendben figyelt minket. Senki nem szólalt meg. Az én hibám tudom.