2015. december 19., szombat
71. rész
Seul szemszögéből:
-Adjátok már, ide!-ordítom el magam. Nem hiszem el, hogy Vnek és Jungkooknak még van energiájuk az én szekálásomra. Igaz az utat végig aludtam, de attól még örülnék egy kis nyuginak. V pedig, úgy látom nagyon energikus Jungkookról nem is beszélve. Már tíz perce próbálom el szedni tőlük az útlevelem. Igaz, úgy elég nehéz, ha ők teljesen leghátul ülnek, én pedig legelöl, még NamJoon sem segít.
-Mit adsz cserébe?-kérdezi vigyorogva V.
-Inkább mit nem!-nézek Jungkookra.
-Mi?-kérdezi a tekintetemet élvező.
-Nincs útlevél, nincs puszi!-vonok vállat.
-Puszi?-kérdezik egyszerre a többiek engem bámulva.
-Puszi?-csatlakozik Edina is. Na jó, végül is... ezt nem igazán kellett volna mondanom...
-Ha nincs puszi el jár a szám.-ordít előre Jungkook. Na még csak az hiányzik!
-Miről jár el neked a szád?- fordul hátra Nam és Jin Jungkookhoz.
-Semmiről!-vágom rá.
-Add vissza neki hyung!-mondja Kook Vnek, aki száját húzva dobja az ölembe. Végre! Megkapva útlevelem előre fordultam, ahol Suga és Edina kezdtek bámulni.
-Mi van?-förmedek rájuk.
-Mi volt ez az egész?-kérdezi Edina.
-Mindegy...
-Mond csak el kisasszony!-szólal meg Suga.
-YoonGi, megkérhetnélek, hogy hallgass zenét, amíg beszélek Seulal?-rebegteti meg szempilláit Suganak Edina.
-persze.-húzza száját és füleibe bele teszi a fülhallgatót, amint Edina meghallja, hogy a zenét is elindította figyelmét nekem szenteli.
-Kezdheted!-néz rám felemelt szemöldökkel, az előző aranyos hang hamar átment sürgetőbe. Hát igen..., mikor valamit nem akartam elmondani mindig ezt a stílusát vette fel.
-Beszéljük meg a hotelben. Nem akarom a srácok előtt.-teszem magam előtt keresztbe kezeimet.
-Srácok és lányok.-néz hátra a menedzser.-öt perc és a repülőtéren vagyunk.
-hm... jó akkor a hotelban, de ha nem neked annyi Seul! Így ott van még Sehun...
-Mi van Sehunnal?
-Hát te és...
-Hagyjuk, arról nem akarok beszélni.-vágok szavába.
Jimin szemszögéből:
Istenem megőrjít Ria. Egy lány sem hülyített meg még ennyire, mint ő. Kivéve talán egyet... Seult. Úgy, hiszem, amit Ria iránt érzek más, mint amit Seul iránt éreztem.
Nincs olyan óra, mikor nem gondolnák Riára és az együtt töltött időkre. Talán, úgy szerettem belé, hogy még én sem vettem észre? Az tény, hogy nem tudom elengedni és még csak haragudni se rá. Hiába nem mondta el, hogy újságíró, ha ártani akart volna nekem vagy cikket írni a köztünk történtekről már megírta volna rég, nem igaz?
A váróteremben vagyunk és várjuk, hogy felszállhassunk a repülőre, de addig még fél óránk van.
Ha felhívnám Riát vajon felvenné? Eszik rendesen? Jól van? Hiányzom neki, vagy az együtt töltött idő? Ő annyira más, mint Seul... még is érzek iránta valamit. Azt, hogy ez szerelem-e nem tudom még megmondani, de nagyon hiányzik...
Azon kapom magam, hogy a fülemhez tartom a telefonom és hallgatom, ahogy kicsörög a telefon.
Második csengetés után fel is veszi a tárcsázottam.
-Halló?-de hiányzott már a hangja. De még is mit mondjak neki?-Halló?-tisztára, olyan, mintha hangosabban hallanám. A hívást megszakította. Én barom, még csak bele sem szóltam!
Aigo...
-Ez a barom...-nézem meg a telefonom képernyőjét. Letette a telefont még is hallom a hangját, mi a fene?-Jimin?-szólal meg mellettem valaki. A hang felé fordulok és... hogy kerül ide?
-T-te, hogy kerülsz ide?-bámulom tátott szájjal.
-Áh, már szóba állsz velem?-nevet fel.-Csukd be, a szád, még bele repül egy légy. Csak nem hiányoztam?-mosolyog rám. Milyen szép, istenem. Eddig is ennyire szép volt, csak én nem vettem volna észre?
-Ugyan, mit hiszel?-nevetem ki.-Mindjárt megy a gépem.-nézek rá. Ő helyett foglal a mellettünk lévő ülőhelyen még jó, hogy a fiuk kicsit messzebb ülnek. A telefonját kezdi el nézni, közbe pedig szitkozódik.
-Ki hívhatott, úgy, hogy még csak bele sem szólt a telefonba?!-görgeti a telefonját lefelé.
-JIMIN!-ordít nekem Jin.-GYERE MÁR!- Áh, pedig most tudtam volna Riával beszélni, de áhh.... nem hiszem el!
-MEGYEK!-ordítok vissza.-Nekem mennem kell, majd hívlak.-nézek az előttem ülő lányra.
-Nem is tudom Jimin, majd meglátom.-fel sem néz rám. Majd meglátja?
-Felhívlak!-a lány felnéz rám és elmosolyodik.
-Tudom, legközelebb szólj is bele.-integet mosolyogva. Ő tudta, hogy én... voltam? Jobb lesz, ha tényleg megyek!
-Mindenki itt van?-néz körbe a repülőn Nam. Mindenki mellett ül valaki csak mellettem nem... majd valami turistákat beültetnek mellém, fantasztikus... beszélnem kell Seulal. Hiányzik az a kislány..., úgy hiszem őt csupán testvérként szeretem már, akire most koncentrálni akarok az Ria. Seul pedig kiakart velem békülni én még sem tettem az ügy érdekében semmit... Aish Jimin, egy bunkó vagy...!
-Szabad ez a hely?-kérdezi egy lány.
-Ha a jegyed ide szól, gondolom igen.-nézek a kezemben lévő telefonra. Nem igazán érdekel ki ül mellém.
-Oh, Jiminie azt hittem örülni fogsz.-szólal meg újra, amint helyet foglalt a jobb oldalamon. Fejemet felé fordítottam... Nane! Ria?
-Ez a lány hihetetlen!-úristen, magamban beszélek? és még hangosan is mondtam...
-Ennyire szex hiányod van? Már magadban beszélsz?-néz végig rajtam.
-Kicsim, csak nem, akarod a testem?-simítok végig hasamon majd férfiasságomnál hagyom kezemet. Ria szemei megragadtak kezemen, ezt is vártam.
-De.-mondja ki egyszerűen, már a szememet nézve.-Annyira, mint te az enyémet.-nyalja végig alsó ajkát. Ó, mamám, jó hosszú út lesz ez...
Seul szemszögéből:
-Haragszol rám?-dűl nekem Jungkook. Pech, hogy ő és Tae ül mellettem, nem igaz?
-Donsaeng, ugye rám nem?-vágja be a szomorú arcot V.
-Nem...
-Nem haragszol rám?-szólalnak meg egyszerre, vigyorgó fejjel.
-Hagyjatok már! Istenem, miért nem Edina mellé vagy Nam mellé szól a jegyem?-csukom be szemeimet.
-Itt vagyunk hátul Seul, nyugodtság.-szólal meg Nam.
-Kösz oppa, megnyugtató.-remélem le vette az iróniát.
-Szoba beosztások ugyan úgy lesznek?-kérdezi Jin Namtól.
-A menedzser nem nagyon akar rajta variálni, de mivel Edina is itt van és lány ezért...
-Velem lesz!-szól közbe Suga. Hogy mi? Még szép, hogy VELEM lesz!
-Nem, mert velem!-fordulok hátra.
-Én akarok veled!-nyafogja el magát V és Kook.
-Hogy megint meg szívassatok? Kösz nem...
-Seul! Veled akarok lenni.-kezd el nyígni Hope is.
-Edinát akarom!-nézek Sugaval farkasszemet.
-Igazából, én Seulal szeretnék lenni.-szólal meg végre ő is. Hál istennek. Suga csalódott arccal néz a lányra, aki bűnbánóan néz vissza a srácra.
-Szívás oppa.-nyújtom ki rá a nyelvem.
-Ez nem fair...-hallom előre duzzogását. Nyugodtan fordulok, vissza rendes ülőhelyembe, amint két oldalas fogvicsorítást kapok.
-Most csak szívattok, ugye?-nézek rájuk felváltva.
-Bosszú!-nevetik el magukat.
-Kérem, minden kedves utas figyelmét, hogy....
-Kössétek be magatokat skacok!-szól előre Jin, míg hátul ugyan ezt elmondja Nam. J-Hope már be is aludt? Ide hallom a horkolását. Szegény nagyon elfáradhatott, de hiszen ő a mi reményünk pihennie kell! Szép álmokat Hoseok oppa!
-Alszol?-suttog a fülembe Jungkook.
-hm..
-Mindenki alszik...-hajtja fejét vállamra.-Mindjárt karácsony van.-meséli mosolyogva. Hogy honnan tudom, hogy mosolyog? A vállamon éreztem, hogy megmozdult az arcának a formája.-Mit kérsz karácsonyra?
-Hogy mit kérek?-lepődöm meg.
-Uhum.-emeli fel fejét, úgy néz rám.-Persze engem is megkaphatsz, de akkor jónak kellene lenned.-mondja vigyorogva. Hm, nem is rossz ötlet Jungkook. Nem is rossz ötlet...
-Tudom, hogy te engem akarsz karácsonyra.-nevetem el magam.
-Sh! Fel kelnek a többiek.-néz hátra. Tényleg mindenki aludna?-Inkább add meg a puszimat.-biggyeszti le alsó ajkát.
Jungkook szemszögéből:
Egy puszit csak megérdemlek nem igaz?
Seul közelebb hajolt hozzám, most meg is kapom? Vagy talán csak fel akar pofozni...? De miért tenné?
Mozdulatlanul vártam, mit fog tenni és meglepődve, szerintem bele is pirultam, mikor megéreztem száját a számon. A számra kaptam tőle puszit. Úristen, arcomra hatalmas mosoly kúszott. De miért tesz ennyire boldoggá egy sima szájra puszi? Atya ég, Jungkook kezdesz meghülyülni vagy csak megbolondulni Seul ért...
Őt sosem kaptam még meg, az enyém volt, de még sem. Most már örökké az enyém lesz!
-Így korrekt?-kérdezi halkan. Szerintem még ő is zavarban van. Istenem, de édes.
-Várj!
-Huh?-néz rám értetlenül. Mire adok én is neki egy szájra puszit. Ami kicsit hosszúra sikerül, de csak puszi.
-E-ez mi volt?-kérdezi dadogva.
-Így korrekt.-nézek előre mosolyogva.-Aludj!-mutatok vállamra. Egy szót sem szólt csak tette, amit mondtam. Hm, ez tetszik Seul. Ez tetszik. Vigyorogva és büszkén nézek ki az ablakon, ahogyan a nap lassan világítja meg az eget.
Seul szemszögéből:
-Mind meg vagytok?-néz meg minket a menedzser.-Csomagjaitok?-nézi végig a kezünkben lévő bőröndöket.-Rendben. Elég sokan vannak, szóval párba rendeződve menjetek és vigyázzatok egymásra! Lányok ti egy, egy fiúval menjetek!
-Gyere Seul!-húz maga mellé Jungkook.-Majd én vigyázok rád.-mosolyog rám.
-Edina.-integet neki Suga mosolyogva. Istenem oppa, olyan vicces vagy a próbálkozásaiddal.
-Megyek.-mosolyog rá Sugara majd mellé áll. Na ne már. Hülyének van hülye szerencséje.
-Ha, mind meg vagytok akkor menjünk!-indul el előre a menedzser, mi pedig utána mi utánunk pedig a kisegítős lányok.
Igaza volt a menedzsershinek tényleg sokan voltak, egy kis koncertet is adhattunk volna nekik. Állandóan ordítozták a fiuk nevét, pár srác nekem is szólt, de inkább a fiukat éltették. Persze, nem zavart, csak mikor az egyik csaj Jungkookhoz túl közeli állapotba került. Szó szerint meg akarta fogni neki... na szóval... OTT lent! Szerencse, hogy a biztonságiak hamar kapcsoltak és én pedig időben elhúztam őt.
-Azta...-mondja hatalmas szemekkel.
-Figyelhetnél magadra!-engedem el.
-Leakartak tapizni.-mondja még mindig megdöbbenve.
-Srácok, itt a busz gyertek!-terel minket a kis buszhoz menedzserünk. Integetve szálltunk be és végre a szálláshoz megyünk és pihenhetünk egy napot! El sem hiszem!
-Srácok, láttátok?-nevet Jungkook.-Majd nem megfogdostak.
-Rólam a pólót szakították le, szóval...-mondja Jimin. Mostanában olyan halk..., alig szól hozzánk.
-De nekem a férfiasságomat akarták megfogni.-nevet, majd a többiek is nevetni kezdenek kivéve engem és Edinát.
-Lehet, nincs is mit megfogni!-nevet J-hope.
-Hyung, még soha nem panaszkodtak a méretére.-mondja büszkén.
-Lehet, mert még nem látták az enyém!-nevet Taehyung.
-Akarod mondani az enyémet.-szól közbe Jimin.
-Srácok, a magas embereknek sokkal nagyobb, nem igaz Seul és Edina?-kérdezi tőlünk Nam.
-Végül is, Sehunnak elég nagy van.-kacsintok Namra. Mire elkezdenek nevetni kivéve Jungkookot. Igen ez is volt a szándékom... Ő csak azon van, hogy majd nem megfogdosták ott, de arra nem gondol, hogy baja is eshetett volna? Hülye...
-Seul, most megbántottad...-mondja a mellettem ülő Edina.
-És?-vonok vállat.
-Ne csináld ezt, mi bajod?
-Az, hogy azzal van elfoglalva, hogy megfogdosták majd nem és nem azzal, hogy baja is eshetett volna... érted?
-Fiú-von vállat a lány.
-De ahj... annyira... idegesít. Miért büszkélkedik ilyennel?-fogom két kezembe fejemet.
-Csak nem féltékeny vagy?-nevet ki.
-Én? Miért lennék? Főleg arra a lányra?
-Igen.-bólogat mosolyogva.
-Edina, ez nem így van, ne akard belém beszélni.-rázom fejemet.
-Ha nem lennél féltékeny nem vágtad, volna oda neki Sehunt.-vigyorog.-Szóval te szereted Jungkookot igaz?
-Barátok vagyunk.
-Vagy egy kicsit több?-néz rám szemöldökét felhúzva.-Puszi miért is volt?
-Az hát... szóval... hosszú...
-Van időnk, a fiuk nem hallanak mert magukkal foglalkoznak, szóval mesélj!-dörzsöli mosolyogva tenyereit.
-És aztán ő is adott a számra egy puszit... ennyi.-nézek rá barátnőmre, akinek a szája tátva maradt.
-Seul, te szereted őt. Igaz?
-Meglehet...
-De, akkor Sehun?-Mivel már Sehunt is elmondtam neki ezért nem értem miért kérdezi, én sem tudom Sehun volta képpen mi volt, mit jelentett számomra, úgy hiszem egy egyszerű vigaszt.
-Vigasz? Nem tudom...
-Megjöttünk!-szól hátra a menedzser.-Szálljatok ki!
Első fellépő helyünk Los Angeles, ahol két koncertet fogunk majd adni, ami két nap múlva lesz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése