7. rész

- Itt fogunk ragadni.-kezdtem el sipítozni.

- Nyugodj már le! Hamar rendbe hozzák. - válaszolta tök higgadtan Jungkook.

- Hogy tudsz, ilyen nyugodt lenni mikor lehet itt fogunk meghalni?- dűltem neki a lift falának.

- Ennyire félsz?

- Nem nagyon bírom a bezárt helyeket. - tettem kezem, arcom elé.

- Gyere ide! - húzott oda magához és megölelt. - Amíg én itt vagyok, ne félj! - puszilt arcon.

Nagyon jó érzés a karjaiban lenni, melegséggel áraszt el. Nem tudom el dönteni, hogy most azért vagyok ilyen boldog, mert régóta ezt akartam, vagy pedig azért mert sokkal gyengédebb velem. Meghitt pillanatunkat egy női hang zavarta meg. Elhadarta, hogy mindjárt újra jó lesz a lift és mehetünk utunkra. Remek.. szívesebben maradnék, ebben a fémdobozban úgy érzem mintha Jungkook szeretne. De ezt biztosan én beszélem be magamnak. Körülbelül 5percet lehettünk bezárva, de ez idő alatt Kook egyszer sem engedett el, mielőtt viszont kiszállhattunk volna még jobban szorított magához. Sajnálatomra elengedett, lent két szerelő még elnézést kért, hogy ilyen kellemetlenségben volt részünk, de már nem zavart remélem ezen túl mindig ilyen lesz velem. Egész úton szinte nem is szóltunk egymáshoz. Most mit kellene mondanom? Hogy hé én szeretlek..? Biztos nem! A Szupermarket-be gyorsan összeszedtük amit Jin felírt, még bele raktam, kettő chipset a kosárba amíg Jungkook elment telefonálni, kifizettük majd újra nem szólt hozzám egész út alatt. Inkább bunkó lenne, csak szólna hozzám. Komolyan csend királyasdit fogunk játszani? Észre sem vettem és már megint a lift előtt állunk. Hát, ha nem szól hozzám legyen. Elindultam a lépcső felé. Inkább megyek lépcsőn, mint hogy megint eljátssza, a nagy hőst aztán egy szóra sem méltat..

-Hova mész?-szólt utánam.

-Lépcsőhöz.- mentem tovább.

-Nyugodj már meg most nem fogunk bent ragadni. -Hát ez tényleg nem érti, miért akarok lépcsőn menni? idióta..

-Fent találkozunk. - Igazából nem gondoltam ez ilyen megterhelő. Csak kettő szatyor van nálam, de akkor is. Nem tudom hanyadik emeleten álltam meg, nem bírtam tovább menni. Lehet, tényleg rám férne a futás és az edzés, el vagyok lustulva. Mivel a lépcsőfokok úgy voltak ki alakítva, hogy egyedül ahol házak vannak ott voltak szélesebbek valamelyik emeleten neki dűltem az egyik ajtónak. Nem sok lépcsőfokot tettem meg, de piszkosul elfáradtam. Már indulni akartam mikor egyszer csak hátra estem be a házba. Ajtóstul rontottam be. Hát ez nem kicsit fájt. Fel akartam állni, de nagyon fájt a fenekem ezért még nyavalyogtam kicsit a földön. Körül néztem és három emberke nézett le rám.

- ohh cica csak nem látni akartál? - mosolyodott el Jackson. Mekkora pechem van nem? Pont hozzájuk kellett beesnem. Mióta volt az az álmom azóta, mindig attól tartottam találkozunk velük és valóra válik. - Héé emlékszel még rám? - legyezgette szemem előtt kezét.

- Hogy ne emlékeznék egy ekkora idiótára. - álltam fel lassan. Nagyon sajgott a segg csontom.

- Hé jól vagy? - kérdezte Jackson mellett álló. Na, igen őt viszont bárhol fel ismerném. Márk volt az.

- Kutya bajom. Bocs hogy így beestem. - kezdtem el kínosan nevetni.

- Mi szél hozott hozzánk? - mosolygott rám egy másik tag viszont annyira nem ismertem a got7-t szóval ő vagy JR vagy JB nem tudtam eldönteni a nevüket mindig kevertem.

- Nem hozzátok jöttem. Éppenséggel lépcsőztem csak nem hittem volna ilyen fárasztó, neki dűltem az ajtótoknak mivel eléggé elfáradtam.. Láttátok ti már ezeket a lépcsőfokokat? Elég keskenyek. - kezdtem el mutogatni.

- Kivel beszélge… ohh helló.-csatlakozott még hozzánk Bambam is. Igen a hajáról mindig felismerem.

- Szia. De nekem ideje lenne mennem. - mutattam fel.

- Itt laksz? - kérdezte Márk.

- Uhum. BTS-nél vagy velük szóval új csapattag vagyok. - jelentettem ki büszkén.

- Gyere, segítek úgy is rég láttam Monster-t. - felvette a földre esett szatyrokat, már indult ki az ajtón Jackson.

- Hát oké… akkor, sziasztok. - hajoltam meg illedelmesen.

- Szia. - integettek.  Jackson eléggé lehagyott. De, kedves tőle hogy segít vagy csak tényleg RapMon-nal akar beszélni…

- Hé Jackson várj már meg! - szóltam rá.

- Nem vagy formába cica. - szolt vissza.

- Hát igen gondoltam edzenem kellene. - álltam mellé, végre utol értem.

- Izzadjunk együtt?- kezdett el nevetni.

- Olyan perverzek vagytok ti fiuk! - akadtam ki, felfutottam a BTS emeletére bevártam még Jacksont. Remélem, az ajtó nyitva van mivel még sosem használtam, kulcsom pedig nincs hozzá.

- Rendes tőled hogy ott hagytál a cuccaiddal. - emeli fel a szatyrokat.

- Te akartál segíteni, de köszönöm. - mosolyogtam rá.

- Jó csak nyisd már az ajtót. - Lenyomtam a kilincset és nyitva volt. Meglepődtem, mert lehet mindig nyitva van.. Nem félnek, hogy egyszer betörnek hozzájuk? Bementünk a konyhába Jin éppen pakolta Jungkook szatyrait, hűtőben pedig Jimin kutatott valami kajáért. 

- Megjöttem! - jelentettem ki nagy levegőket véve.

- Megjöttünk! - javított ki Jackson. - Sziasztok! - tette le a szatyrokat a konyhapultra. Jimin egyből felfigyelt Jackson hangjára, be is csukta az hűtőt. Minket kezdett el nézni hunyorított szemekkel. Ennek meg mi baja?

- Ti honnan ismeritek egymást? - kérdezte.

- Összefutottunk párszor itt a házba. - magyaráztam.

- Én elmegyek átöltözni. -Futottam a nappaliba. de elfelejtettem megköszönni Jacksonnak a segítségét. Visszaszaladtam és megöleltem. – Köszönöm, hogy segítettél. - Kicsit elpirult.

- Máskor is szívesen. Srácok szólnátok RapMonster-nek hogy keresem? Beszélni akarok vele.

- Hagyjátok, majd én szólok! - jelentettem ki. Elindultam RapMon szobája felé. Bekopogtam, nála mindig megvártam még szól hogy mehetek majd benyitottam.

- Szia Oppa!

- Szia. - mosolygott rám. Elég sötét volt a szobájába csak a kis lámpája adott fényt a szobának de annak a fénye elég tompa.

- Oppa Jackson keress a Got7-böl. Beszélni akar veled. A konyhába van Jin oppa-val.

- Mindjárt megyek.

- oké. Szia oppa. - becsuktam az ajtót közbe azon gondolkoztam ki kellene pakolnom a bőröndömből. Melyik lehet az én szekrényem? Vajon Jungkook bent van? Biztos megint az ágyon fekszik. Nem kopogtam csak benyitottam ugyan miért kopogtam volna? Hisz az én szobám is. Jungkook tényleg bent volt, de nem egyedül. Ezek szerint tényleg nem szakítottak Hara-val. Nem vették észre, hogy benyitottam tovább falták egymást ezért megköszörültem a torkom. Végre abba hagyták.

- Ohh szia Seul. - köszönt Hara. Lehet ki szúrta hogy nekem bejön Jungkook? Sokkal furcsább.

- Hara.. - biccentettem felé.

- Figyelj Seul beszélnünk kéne. - szólalt meg Jungkook. Tovább mentem a bőröndömhöz, lefektettem a földre széthúztam és elkezdtem keresni mit kellene felvennem.

- Seul.. - szólt ismét Jungkook.

- Mondhatod nyugodtan. - adtam meg válaszom.

- Szóval… ma Hara itt alszik. - kicsit hezitált, végül kibökte. Szóval nekem tipli mi? De akkor az a liftes mi volt? Utálom, nagyon utálom őt..

- Ohh.. - most mit kellett volna mondanom? Mit is képzeltem.. Összehúztam a bőröndöm majd megfogtam a másikat is, kinyitottam az ajtót, visszasétáltam a bőröndjeimhez szépen kihúztam őket az ajtón mielőtt visszacsuktam, Jungkook-ra néztem.

- Ha itt hagytam valamit szólj vagy hozd át Jimin-hez. - mielőtt válaszolt volna becsuktam az ajtót. Át vittem a cuccaim,  Jimin-hez és elindultam a nappaliba. RapMonster-rel meg kellene ezt beszélnem hogy mostantól Jimin-nel leszek egy szobába meg hát persze Jimin-nel.. Első célpontnak Jimin-t vettem ugyan is övé a szoba. Épp az egyik chipsemet ette.

 -Hé Jimin.. - ültem le mellé a kanapéra.

- huh? - tömte tovább a fejét.

- Mit szólnál ahhoz, ha szobatársak lennénk? - húztam féloldalas mosolyra a szám.

- Hát nem is tudom.. - gondolkozott el. - Csak akkor egyezzem bele ha..

- Ha? - kérdeztem vissza.

- Ha este úgy alszunk el hogy közben ölelhetlek. - kerülte a tekintetem.

- Oké. - egyeztem bele.

- Tényleg? - nézett rám nagy csillogó szemekkel.

- Aha. Megyek, megbeszélem RapMonster-rel. Ja és az-az én chipsem. - mutattam a félig üres zacskóra.

- ohhh.. - gyorsan tömte magába a többit is. Hát ez szép.. normális emberek leteszik, de ő inkább magába tömi. - Amúgy Monster a szobájába van Jackson-nal.

- Köszi oppa. - Leggyorsabb tempómmal rohantam a szobájához. Gyorsan túl akartam esni ezen. Kopogtam, elég sokára szólt ki, de végül bementem. Mind a két srác figyelte mit akarok. Nagyon furcsák mintha valamit titkolnának.

- Oppa.. - fordultam áldozatomhoz, aki az ágyon ült.

- Seul? - kérdezett.

- Ki az a Seul? - vágott közbe Jackson.

- Az előtted álló személy te hülye. - vágta tarkón Monster.

- Ohh hát végre tudom a neved. - vigyorgott rám.

- Mit szeretnél? - kérdezett NamJoon.

- Jungkook-nak itt a barátnője és amúgy sem jövünk ki jól.. Át költözhetek Jimin-hez? - néztem rá nagy szemekkel.

- Ha vállalod, hogy este rád mászik. - vont vállat.

- Már miért mászna rám? - akadtam ki.

- Én nem költözhetek ide? - kérdezte Jackson. - Szívesen leszek veled egy szobába. – vigyorgott rám.

- Ne legyél már ilyen hülye. - mondtam neki. - Mindegy ennyit akartam. Köszi oppa. - ki siettem és újból Jimin mellett foglaltam helyett, aki már elpusztította a chipsem.

 - Itt az új szobatársad oppa. - mosolyogtam rá.

- Akkor este az enyém vagy? - nézett rám perverzen.